Lassan a végéhez közeledik egy öt éves ciklus Ferencvárosban. Ez idő alatt mind a kerület, mind a benne élő közösség jelentős változásokon esett át.  Az elmúlt időszakról és a kerület jövőjéről beszélgettünk Bácskai János polgármester úrral.

  1. Eseménydús és izgalmas időszak áll a kerület mögött. Összességében hogy értékeli az elvégzett munkát és Ferencváros helyzetét?

Kevés borásszal találkoztam, aki a saját borát dicséri, de azt leszögezhetjük, hogy a kerület három pilléren nyugszik. Az első a városépítés. Ez egy olyan testamentum, amelyet 227 évvel korábbról örököltünk, amikor is a kerület a Franzstadt nevet kapta. Ehhez hűen Ferencváros komfortosítása ütemesen folyik. Ez azt jelenti, hogy nincs komfort nélküli lakás Belső-Ferencvárosban. Középső-Ferencvárosban pedig ezer alá csökkent a számuk. A város rehabilitáció üteme még soha nem volt ekkora, a feladatunk az, hogy a komfort nélküli lakások száma nullára csökkenjen a jövőben.  A második pillér a kulturális élet. Ennek számos hely ad otthont a kerületben. Ezek közt van a Nemzeti Színház, ami az első Orbán kormány nagy ajándéka volt a kerületnek. De említhetném a Müpát, a Nagy Vásárcsarnokot, az Iparművészeti Múzeumot, vagy a Bálnát is.  De a kerület saját kultúrterei is igen színesek. Közülük is kiemelkedik a Pince Színház, a kerület saját fenntartású színháza, amely felívelő korszakát éli. Számos új és nagy sikerű darabot játszanak és aktívan részt vesznek a kerület kulturális programjain is. Ezzel is pótolhatatlan szerepet játszanak a ferencvárosi identitás kialakításában.  A harmadik pillér pedig természetesen a FRADI. A 120 évvel ezelőtt a Bakáts téren alapított klub talán a legsikeresebb évét zárja, hiszen hét bajnoki címet tudhat már magáénak. A FRADI Ferencváros szíve, a kerületi önazonosság alapja.

Azt is fontos aláhúzni, hogy a kerület pénzügyi helyzete stabil. A jó gazdálkodásnak hála tudtuk megvalósítani számos szociális intézkedést. Köztük a 65+ programot, amely évenkénti rendszeres támogatást jelent a kerület 65 év feletti lakói számára. Ez egy egyedül álló program, amely csak Ferencvárosban van.  Ezen felül másodszor nyertük el az Idősbarát Önkormányzat díjat, még pedig azzal hogy évente több mint ezer ingyenes időseknek szóló program várja az érdeklődőket. A kerület életének minden területén folyamatos és töretlen fejlődés volt megfigyelhető az elmúlt években.

 

 

  1. Ferencváros talán az egyetlen olyan kerület, amely egyszerre bír belvárosi és külvárosi jegyekkel. Ez egy fajta „városkapu” jelleget kölcsönöz a kerületnek. Hogyan egyeztethető össze, és képes-e ez a két fél egy egységes és sikeres egészet alkotni?

Valójában nem is kettő, hanem négy részre tagolható kerület. Belső-Ferencvárosra, amely a tipikus polgári környezetet képviseli. Középső-Ferencvárosra, ami maga jelentős zöld területeivel az élhető város mintaképe. A József Attila Lakótelepre, a főváros első és mára legzöldebb lakótelepére, ahol minden harmadik ferencvárosi lakik. Végül pedig az ipari zónára. Ez utóbbi adott volna helyet az olimpia rendezvényeinek. Sajnos az olimpiai pályázat meghiúsulásának Ferencváros volt a legnagyobb vesztese. Szerencsére a Déli-Városkapu program, amely egy kiemelt kormányprogram biztosítja mindazt a fejlesztést, amelyben a kerület az Olimpia kapcsán részsült volna. Az Atlétikai Center, a Diák Város, az evezős pálya mind felépül. Ez a négy negyed egy egységes, zöld és tiszta kerületet alkot.

 

  1. Azonban a külső és belső részek jellegüknél fogva más-más igényekkel bírnak, más kihívásokkal néznek szembe. Például Belső-Ferencváros kiválóan alkalmas hangulatos sétányok, pezsgő közösségi terek kialakításához. Viszont a főváros más kerületeinek  „buli negyeddé” válása már megmutatta ezen lehetőségek árnyoldalait is. A hangos éjszakai élet, a turizmusból fakadó gondok sok helyen okoznak problémákat. Hogyan aknázható ki ez a belvárosi jelleg anélkül, hogy ne menjen az ott élők rovására?

Gondos szabályozással és az ott élőkkel való folyamatos és alapos egyeztetéssel. Például a Ráday utca kezdetektől fogva a kulturális és kulináris élvezetek utcája néven ismert. Ez elmúlt közel harminc év alatt kialakult egy egészséges együttműködés az ott lakók, a vendéglátósok és a kiállító tereket üzemeltetők közt. Ebben további lehetőségek vannak. A fejlesztések iránya a Duna felé mutat. Szeretnénk a Duna felé kinyitni a kerületet. Ez a gyakorlatban Lónyay utca és a Csarnok tér fejlesztését illetve a Bakáts utca, sétáló utcává alakítását jelenti majd. Ezt a folyamatot a Bakáts téri templom felújítását követően jövőre kezdjük meg. Középső-Ferencváros pedig egyértelműen a fiatalság terepe. Számos oktatási, szórakoztató és prevenciós célú közösségi tér nyílt ezen a részen. A H52 klubban a tanulási nehézségek leküzdésében biztosítanak segítséget, a Mester utcai Pince Galéria pedig egész évben nyitva áll a gyermekek előtt. A KONKÁV drog prevenciós kiállító tér pedig  hatékonyan hívja fel a figyelmet az illegális szerek fogyasztásának veszélyeire. Illetve nálunk talált otthonra a Tárt Kapu Galéria, hazánk első art brut kiállítótere, ahol művészet terápia alkalmazásával segítenek a mentális gondokkal küzdőknek.

 

  1. Ferencváros külső részei, főképp a József Attila-lakótelep, egészen más világ. Az ott élők számára az otthonos környezet és a nyugalom jelenti a prioritást. Ebben milyen lépések történtek 2014 óta?

A József Attila-lakótelep nem mostohagyermeke a Ferencvárosnak, hanem szerves része. 2010-től konkrét célunk, hogy szocializmusban épített telepet élhetővé tegyük. Ennek része volt, hogy lakótelepnek is legyen egy központja, egy olyan főtér, amely a közösség szívét adhatja. Saját rendőrséget és piacot alakítottunk ki a városrész számára. Mind e mellet, itt is fontosnak tarjuk a különféle programok, közösségi élmények megteremtését. Folyamatosak a játszótéri programok és a JÓeSTI mozi egész nyáron várta a magyar filmek szerelmeseit és a FRADI idegenben játszott meccsei iránt érdeklődőket. A művelődési központ pedig alkalmazkodva az igényekhez, délutánonként, sőt szombaton is várja a gyermekeket, ezen felül pedig otthont ad az egyházi kerekasztal üléseinek is.

 

 

 

  1. Ferencvárosban sok kisgyermekes család él és számuk folyamatosan növekszik. Milyen módon segítik az ő boldogulásukat?

Számunkra rendkívül fontosak a gyermekes családok. Számos programmal segítjük őket, a gyermek születésétől iskoláztatásig. Ezek közül csak néhányat emelnék ki. Minden kerületben élő család 50 ezer forintot kap a gyermek születésekor és jelképesen egy babazászlóval is megajándékozzuk őket mivel mi is büszkék vagyunk minden csöppségre, aki nálunk látja meg a napvilágot. Az iskolák és óvodák felújítása folyamatos, közülük nemsoká kerül átadásra Napfény óvoda és több mint 330 millió forintot költünk, a kerületben található 8 játszótér megújítására. Két éven belül pedig Ferencváros összes játszótere felújításra kerül. Idén pedig megdupláztuk az iskolakezdési támogatást, gyermekenként ez 12 ezer forintra nőtt. Ez egy három gyermekes családnál 36 ezer forintot jelent. Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket pedig ingyenes füzetcsomaggal egészíti ki az önkormányzat. Ezen felül, mint egy 6 ezer, 14-24 év közti diáknak biztosítunk internet támogatást. Szintén a fiataloknak kedvez, hogy 5 egyetem és 23 iskola van Ferencvárosban.

 

 

  1. A kerületben komoly beruházások és fejlesztések valósultak meg, vagy zajlanak jelenleg is. Mi várható az elkövetkező években?

Mint már említettem kiemelt projekt a Déli Városkapu program és nálunk épül meg a budapesti centrumkórházak közül a legnagyobb, a Dél-pesti centrumkórház. Ennek alapja az István kórház, amely a Szívkórházzal együtt alkotja majd ennek az új, modern egészségügyi intézménynek az alapját. Természetesen a város rehabilitáció folytatódik. Saját erőből is számos házat újítunk fel és folytatódik a Tiszta ház rendes udvar program. Még 40 ház vár megújulásra. Ebben természetesen a magántőke bevonásra kerül, hiszen a magánforrások elengedhetetlenek a rehabilitáció felgyorsításához.

 

  1. Ezzel együtt az önkormányzat kiemelten vigyáz arra, hogy a fejlesztések ne menjenek a kincset érő zöld felületek rovására. Információink szerint ez történt nemrég a Kiserdő esetében is.

Így van. Egyértelmű döntés született arról, hogy a Kiserdő megmarad zöld, rekreációs övezetnek. Külön köszönet illeti Kocsis Mátét a választókerület országgyűlési képviselőjét a közbenjárásért. A következő években több százmilliós összeget fordítunk majd arra, hogy játszótereket, tanösvényeket létesítsünk ezen a részen. Ezzel is jelezni kívánjuk, hogy a város zöld tüdejére mekkora szükség van.

 

 

L.I