Korábban már beszámoltunk a Ferencváros és Csepel rozsdaövezetének helyére tervezett Diákváros és Atlétikai központ terveiről.  A két nagyszabású beruházás azonban közel sem merítette ki a Déli Városkapu program által felvázolt víziót.

Budapest kétmilliós lakossága, naponta szembesül a közlekedés jelentette kihívásokkal. Ez nem meglepő annak tudatában, hogy a főváros egyedül az ország lakosságának 17%-át, míg az környező településekkel kiegészülve, közel 30%-át adja. Az elmúlt években, mint egy 300 ezer ember költözött az agglomeráció területére, ami tovább növeli a munkanapok kezdetén és végén kialakult közlekedési nehézségeket. Mivel ez a tömeg jellemzően autóval közlekedik, a városba vezető utak sokszor túltelítettek.

A fejlesztési program számos olyan közlekedési infrastruktúra fejlesztést foglal magában, amely igyekszik megoldást nyújtatni a fenti helyzetre. Ezek közt megtalálhatóak a közúti forgalom fejlesztését segítő lépések, ilyen a reptéri út bővítése, valamint a közösségi közlekedés javítása, elsősorban a kötöttpályás közlekedés megújítása. A fejlesztések irányát és módját korábban már rögzítették a Budapest 2030 nevezetű városfejlesztési stratégiában is. Ebben a tervezetben szerepel, a mára már folyamatban lévő 3-as metró felújítása, vagy a szintén megkezdett járműpark frissítése. A stratégia megalkotói kiemelt fontosságúnak ítélték a főváros kerékpárút hálózatának összekapcsolását és bővítését is.  Ez azért fontos, mert a Déli Városkapu program fejlesztései BP 2030 stratégiával összhangban valósulnak majd meg.

Ebben cikkben csak azokat a fejlesztéseket emeljük ki, amelyek a leginkább érintik majd a Diákváros és az Atlétikai Központ környékét.  Az első bővítés meglepő módon már meg is valósult. Hiszen az 1-es villamos vonalának meghosszabbítása júliusban befejeződött, így a kulcsfontosságú járat immár egészen Kelenföldig közlekedik. Ezáltal a délpesti utasok közvetlenül és gyorsan érhetik el mind a vasút, mind a 4-es metró biztosította utazási lehetőségeket.

A fejlesztéshez kapcsolódva a környező zöldfelületek teljes felújítása is megvalósult az Etele út mentén, valamint a Fehérvári út és a Tétényi út között, az Etele út mindkét oldalán tervezett lakóépületek között is.  500 fa és 11 ezer cserje került elültetésre a munka során.  Jelentős felújítást történt az Etele park teljes területén is. A megújuló a növényzet és járdák mellett, dísztér és új szökőkút épült, továbbá az Etele úttal párhuzamosan kétsávos kerékpárút létesült.

Talán még jelentősebb előrelépés a H5-ös, H6-os és H7-es HÉV vonalának fejlesztése és összekapcsolása. Ezen felül a HÉV járatokat a Soroksári út vonalán a föld alatt egészen a Kálvin térig vezetik majd, így kötve össze a HÉV vonalait a 4-es és a 3-as metróval. A munkálatok előkészítéshez szükséges 13,7 milliárd forintot az állam biztosítja pályázati forrásból. Erről augusztus elején született végleges döntés. Ez a fejlesztés megkönnyítheti az külváros és az agglomeráció területéről ingázók életét, egyúttal remélhetőleg közülük többen választják a tömegközlekedést autó helyett, amivel csökken a forgalom és a légszennyezés mértéke is.

A városkapu program talán leglátványosabb közlekedési eleme az új Duna-híd megépítése lesz. A budai, csepeli és pesti részek összekötése régóta esedékes lépés, de egy új dunai átkelő építése egyébként is régóta tervben van. Ez nem is csoda, hiszen naponta 600 ezer ember használja a jelenlegi hidakat és a helyzetet csak bonyolítja, hogy a hozzájuk vezető utcák, utak befogadóképességes is véges. A helyzet megoldása a Galvani hídban ölt majd végső testet. A híd a budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épül meg kötöttpályás közlekedéssel és kétszer három sávos autóúttal.

A tervezésre kiírt nemzetközi pályázaton számos hazai és külföldi cég vett rész. A híd paraméterei egy minimum 250 m hosszú, 70 m fesztávolságú, 20 m széles, konstrukciót követeltek meg, ami a dunai hajóforgalomhoz illeszkedő magasságban ível majd a két part közt.

A műszaki alapok mellett az esztétikum is fontos szempont volt a pályázatok elbírálásánál. A győztes tervet a rotterdami UNStudió és a Buro Happold Engineering tervezőiroda készítette. Mérnökeik szerint a „220 méter fesztávú, ferdekábeles szerkezet megalkotásával több szinten is megőrizhető a zavartalan kilátás a városból kifelé, illetve a híd felé haladva, miközben egy új városi ikon jön létre, amely Budapest déli részének fejlődését hangsúlyozza”.

Tarlós István főpolgármester szerint az új híd napi 30 ezer gépkocsival csökkenti a belvárosi hidak, 8 ezerrel pedig az Üllői út forgalmát. Elmondása szerint északon és délen nincs még elég átkelőpont, Csepel és Újbuda között összeköttetés kell: egy új híd, megfelelő kapacitással és úthálózattal. Ez az új híd meghatározó eleme lesz a budapesti városképnek. Fürjes Balázs  becslése szerint; a híd akár 55 ezer gépjárművel is csökkentheti a belvárosi hidak forgalmát naponta.

L.I