A Fehérbot Nemzetközi Napján, október 15-én a Ferencvárosi Művelődési Központba várták a kerületi látássérülteket, hogy meghallgassák Érdi Tamás Beethoven szonátákból összeállított zongorakoncertjét. Az 1964-ben kijelölt nap célja, hogy felhívják a figyelmet a vakok és gyengénlátók sajátos helyzetére és szükségleteire, integrációjuk fontosságára és elősegítésére. Ennek letéteményese Ferencvárosban az önkormányzat által is támogatott Lámpás Klub, amely célja, hogy teljes élethez segítse a látássérülteket. A közösségteremtés és ismeretterjesztés mellett fontos eredmény volt májusban a FUTÁR-távirányítók átadása, amelynek segítségével a FUTÁR-kijelzők felolvassák a rajtuk közölt információkat, az erre alkalmassá tett közlekedési lámpák pedig hangjelzést adnak ki, így segítve a balesetmentes célbaérést. Kállay Gáborné alpolgármester köszöntőjében kiemelte: a zene híd, amely összeköti a látássérültek és látók világát, a földit és a földöntúlit, és szívet-lelket simogató élményt ad.

„Nekem is van egy vak fiam, akit nem cserélnék el száz látóra sem” – ezek a legendás labdarúgó, Sándor Csikar szavai voltak egykor Érdi Szabó Mártához, a fellépő zongoraművész édesanyjához. Érdi Tamás koraszülöttként jött világra és egy hibás inkubátorbeállítás miatt vesztette el szeme világát. Ötévesen kezdett zongorázni, és hamar felfigyeltek rá: 15 esztendősen már Vásáry Tamás dirigálta, játszott Kocsis Zoltánnal, 2005-ben az ő koncertjén rögzítették a Müpa első komolyzenei hanglemezét. 2010-ben a Prima Primissima-díjat, két évvel később a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át. A zongoristáról Szabó Magda Kossuth-díjas irodalmár így beszélt: „Én csak írni tudok, ám Tamás ujjaival Isten üzen”.

Fodor Ágnes, a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) elnöke elmondta, a legfontosabb feladat az érintettek integrálása a többségi társadalomba, hogy minden látássérültnek legyen kapcsolódása a látókhoz. Hozzátette, a Közösség Lámpásai klubok tagjai és mentorai is ezért dolgoznak. Az elnök asszony kitűnőnek és példásnak nevezte a VGYKE és Ferencváros együttműködését, majd megköszönte az önkormányzat támogatását.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről Orsós Zsolt vak paralimpikon, a Szolidaritás Nagykövete üdvözölte a résztvevőket, és elmondta, egy ideális világban nem lenne szükség Anyák napjára, mert mindenki tisztelné az édesanyákat, nem kellene a Magyar Dal napja, mert a hazai előadók is hasonló népszerűségnek örvendenének, mint a külföldiek, és nem lenne szükség a Fehérbot napjára sem. Egy ideális világban ugyanis természetes lenne, hogy egy látássérült ember is tanul, dolgozik, azaz a társadalom szerves részeként éli az életét. Kijelentette, e cél eléréséért kell tevékenykedni, és már óvodás, kisiskolás kortól beszélgetésekkel, felvilágosítással kell támogatni az integrációt.