A Déli Városkapu program egy olyan fejlesztési csomag, amely számos régen várt lépést egyesít magában és komoly hatással lesz majd a kerület arculatára. A tervezet egyik kiemelt része a Diákváros program, ami új élettel tölti meg a Duna partot és becsatolja a folyót Ferencváros mindennapjaiba.

Mi áll a program hátterében?

 

Diákváros FR: www.facebook.com/pg/bacskaijanos

Az elmúlt lassan egy évtizedben Magyarország folyamatos gazdasági, tudományos és kulturális fejlődést valósított meg. A prosperáló gazdaság adta anyagi lehetőségek olyan környezetet teremtettek, amely alapul szolgát, hogy a hazai tudományos élet a világ élvonalába kerüljön.  Ennek a fejlődésnek egyik kiemelt terepe a főváros.

Budapest régóta központi szerepet játszik az ország életében. A fejlődés szele mindig itt veti el első magvait. Most sincs ez másként.  A város valaha volt legsikeresebb korszakának küszöbén áll. Lehetőségek egész tárháza áll rendelkezésre az ország szívének fejlesztéséhez, amihez minden gazdasági-politikai feltétel adott. Budapest Diákváros Fejlesztési Program, amely régi adósságot törleszt, hiánypótló fejlesztéseket indít el Dél-Pesten és Észak-Csepelen. A program egyfajta városfejlesztési koncepció is, mely rendet teremt és formát ad a soroksári Duna-ág mentén elhelyezkedő, eddig kiaknázatlan területeknek.

De miről is beszélünk konkrétan és hogyan érinti ez Ferencvárost?

Kiemelt kormányzati cél, hogy a magyar felsőoktatást a legmodernebb eszközökkel és háttérrel lássák el. Az anyagi források mellett a megfelelő szemléletmód kialakítása is kulcsfontosságú. Az „universitas” eszméjében az egyetem optimális alapja a kampusz, amely az egyetemi épületek és a kollégiumok egységét jelenti. Az így kialakított környezetben az oktatók és tanulók folyamatosan fejlesztik egymást még eredményesebbé téve a közös munkát. Azonban míg az egyetemek fejlesztése mindig is kiemelt kérdés volt, a hozzájuk tartozó kollégiumok és egyéb kiszolgáló épületek sokszor nem kaptak megfelelő figyelmet.

2016 őszén készült el az Országos Kollégium Fejlesztési stratégia, amely felmérte a hazai diákság lakhatási problémáit és konkrét tervbe foglalta az erre született megoldásokat. A problémák közt felmerült, hogy jelentős túljelentkezés volt a meglévő kollégiumi helyekre. (2015-ben több mint 32%.)  Valamint a magyar diákok mellett folyamatosan nő a külföldi hallgatók száma is. A külföldi érdeklődés növekedése két dolognak köszönhető. Egyrészt, a magyar felsőoktatás számos tudományterületen az élvonalba tartozik, másrészt világviszonylatban hazánk, ezen belül is Budapest, rendkívül olcsónak számít.  Egy 2018-as egyetemi városokat listázó felmérésben Budapest előkelő helyet szerzett magának és kiérdemelte a “legmegfizethetőbb” diákváros címét is. A külföldi diákok fogadására hazai intézmények is nyitottak. Az egyetemi környezet egyik alapeleme az oktatási anyagok átadása mellett, a diplomaszerzés utáni kapcsolatok lehetőségek megteremtése. A nagyszámú külföldi hallgató, komoly nemzetközi kapcsolati tőkét jelent a hazai diákság számára is, hiszen az itt végzett, majd hazatérő külföldiek néhány éven belül hazájukban a szakma meghatározó képviselőivé válnak.

A probléma tehát adott, a diákok számának gyors növekedése világossá tette, hogy a meglévő kollégiumok felújítása mellett új épületekre van szükség.

 

Diák város
fr: www.facebook.com/pg/bacskaijanos

Mivel a fővárosi egyetemek elhelyezkedése miatt nincs mód arra, hogy klasszikus kampuszokat alakítsanak ki, a Budapestre tervezett 14 új kollégiumot egy helyen, egy egyetemi diákvárosban építik meg a Duna, a Rákóczi híd – Könyves Kálmán körút, a Soroksári út, a csepeli 209968. helyrajzi számú bekötőút, valamint a Weiss Manfréd út által behatárolt 135 hektáros területen. Az Észak-Csepel és Északnyugat-Soroksár rozsdaövezeteiben felépülő diákvárosi épületekben 3058 szoba kap helyet, ami 5893 új férőhelyet, jelent a diákok számára. Ezzel hatszorosára nő majd a fővárosban található modern szállások száma. Az új kollégiumi szobák maximum három főnek adhatnak otthont és saját fürdőhelyiséggel rendelkeznek majd.

 

A grandiózus projekt javarészt állami forrásokból valósul meg és mintegy 192 milliárd forintba kerül. A Diákváros azonban nem csak a lakhatást biztosítja a tanulni vágyóknak. A belváros közeli épületkomplexum, szabadidős és urbanisztikai trendek katalizátor szerepét is betölti majd és tervek szerint segíti az érintett területek becsatolását, a főváros pezsgő kulturális és közösségi életébe.

A projekt felgyorsítja az egyébként is szükséges infrastrukturális beruházásokat előnyben részesítve a „zöld megoldásokat”.  Ezért a beruházás része a parkfejlesztés (a zöld felületek aránya 15%-ra nő) és a Duna-part rendbe tétele, miközben műemlék és helyi védettségű épületek is felújításra kerülnek. Ez utóbbiak közé tartozik a Nagyvásártelep, amit ez a fejlesztés ment meg a pusztulástól. Az épület a tervek szerint megújult formájában a helyi diákéletnek is részét képzi majd.

 

 

A fejlesztés már kezdetét vette, hiszen a kormány több százmillió forintot költ arra, hogy a kijelölt építési területen működő vízügyi létesítmények kiváltását megoldja, valamint számos szolgálati lakást is elköltöztettek, megteremtve a diákváros helyét.

A Diákváros működőképességének egyik kulcsa a közlekedés. Ennek megoldására további nagyszabású Infrastruktúrális fejlesztések indulnak, melyekről cikksorozatunk egy későbbi részében számolunk majd be.

 

L.I